Mindenki tisztában van a méhek kitartó szorgalmával. Azonban ellenségük is szorgalmas vadász, annak ellenére, hogy a kifejlett darazsak virágporral és nektárral táplálkoznak.

Gondolom laikusként most teljes zavart állapított meg a gondolat menetben.

A méhfarkasok kifejlett példányai, közülük is a nőstények, nem unalmukban és nem is kedvtelésből gyilkolnak méheket. Lárváik számára fogják őket. Szakértők szerint, mint a sólyom, oly orvul csap le zsákmányára, amikor az gyanútlanul jár-kel a földön, hogy mindennapi munkáját elvégezze. Hogy tud ilyen alattomosan támadni? Minden bizonnyal azért, mert a méhfarkas a zsákmányát látással veszi észre és a szaglás csak akkor kapcsolódik be, mikor már az áldozat közelében van.

Ezzel magyarázható, hogy méhszagú tárgyakra is lecsap. A támadás olyan gyors, hogy áldozatának védekezésre sem marad ideje. A darázs lábaival megragadja áldozatát és fullánkjával mérget fecskendez áldozatába. Ezután hátsó lábával megszorítja a zsákmánya potrohát, amitől az elraktározott nektár kicsöpög. Ezt a méhfarkas felnyalja, majd a zsákmányát fordított helyzetben, lábaival fogva viszi fészkéhez. Magabiztosan teszi mindezt, mivel ezt is látása segítségével hajtja végre.

Most bizonyára felmerül a kérdés, hogy vajon ezek után mit csinál az áldozattal, mikor már teljesen kipréselte? A nőstény minden lárvának egy kis üreget készít és egy üregbe 3-6 lebénított méhet hord, majd lerakja petéjét. Fészkének bejárata 1 cm átmérőjű. Sík területen a nőstény lezárja a bejáratot. Ebbe a fészekbe szállítja áldozatait, miután a kikelő álca nyála a méheket elfolyósítja és ezt szívja fel, ezután csak a méhek páncélját hagyja meg.

Vajon mitől marad friss az áldozat húsa? Sokáig azt feltételezték, hogy a méhfarkas mérge tartósítja azt, mára azonban kísérletekkel bebizonyították, hogy a napokig tartó frissességüket a méhfarkas nyála teszi lehetővé. A méhfarkas jól átnyalogatja áldozatait és ezzel tartósítja is őket. Nos,ha kedve támadt közelebbről is szemügyre venni ezt a kegyetlen méhgyilkost, akkor június közepétől megteheti.

Európában és Észak-Afrikában is találkozhat velük. Magányos darázsfaj. A fekete-sárga rovar leginkább nagy fejéről, közepükön vastagabb szárnyaikról és a nőstény sörtéiről ismerhető fel.

Ha nagyon elszaporodik, akkor nagy kárt tud okozni a méhészetekben!

Forrás: Wikipédia

The post Méhfarkas first appeared on Darázspók - Professzionális darázsirtás - Dunaújváros és Fejér megye.

Ha Ön is így gondolja, akkor sajnos el kell árulnom, hogy az ázsiai lódarázs már Németországban is megjelent. Ezt a fajt Kínából hurcolták be Európába. Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel, azóta majdnem egész Franciaországban meghonosodott. Találkozhatunk vele Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, stb.

Most felmerülhet a kérdés, hogy miért aggasztó ennek a lódarázsnak a megjelenése Európában.

A legnagyobb probléma, hogy az ázsiai lódarázs egy méhgyilkos faj. Ez a 3 cm-es lódarázs a kaptár bejáratánál vadászik áldozatára. Így a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban járnak ki a kaptárból. Az ázsiai lódarázs könnyen összetéveszthető más európai lódarázs fajokkal. Különbség a két faj között, hogy a közönséges lódarázs sokkal nagyobb és sokkal színesebb is. A lódarázs potrohának nagyobb része sárga , mint az ázsiai lódarázsé. Sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól. Azon kívül, hogy rendszeresen pusztítja a méheket, megtámadhatja az embereket is. Csípése akár halálos is lehet, mivel heveny allergiás reakciót válthat ki.

Megtalálták azonban természetes ellenségét is. Ez pedig nem más, mint az Észak-Amerikában őshonos kürtvirág. Veszélyt jelent az ázsiai lódarázsra, azonban az Európában őshonos darázs- és méhfajokat nem bántja.

A növény érdekes levelekkel rendelkezik, amelyek egy hosszú, fedéllel ellátott tölcsérre hasonlítanak. A kürtvirág által termelt nektár illatának az ázsiai lódarázs nem tud ellenállni, így leszáll a levélperemére, majd egyre beljebb és beljebb merészkedik, míg lecsúszik a kürt mélyére, ahonnan már nincs visszaút, mert a növény nedvei megemésztik.

Ha valaki azt gondolja, hogy ezzel meg is szabadultunk az ázsiai lódarázs veszélyétől az sajnos téved.

Egy-egy kürtvirág legfeljebb 15 virágot növeszt, ezek mindegyike legfeljebb 50 lódarazsat ejthet csapdába. A lódarázsfészekben azonban 4000 rovar is megtelepedhet.

Magyarországon egyenlőre még nem jelentek meg az ázsiai lódarazsak. Bízzunk benne, hogy az Alpok megállítják a felénk való terjeszkedésüket.

Magyarországon veszélyt jelentő darázsfajokról bővebben:

Darazsak

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/09/26/terjed-mehekre-vadaszo-azsiai-lodarazs

https://www.origo.hu/tudomany/20150811-azsiai-lodarazs-husevo-noveny-kurtvirag-kina-biologia.html

The post Ázsiai lódarázs first appeared on Darázspók - Professzionális darázsirtás - Dunaújváros és Fejér megye.