Francia darázs

Mérete: 15-18 mm

Jellemzői:

Csápostora narancs színű. Potrohának eleje domború. Az egy éven át társasan élő redős szárnyú darazsak gyakori faja. Padlásokon, védettebb sziklafalakon, bokrokon építi fel egy lépsorból álló fészkét, melyet burok nem véd az időjárás viszontagságaitól. Igen békés természetűek, egész közelről is megfigyelhetők anélkül, hogy tartanunk kellene szúrásuktól. A francia darázs közeli rokona a padlásdarázs és a déli papírdarazsak. A francia darázs szabályozni tudja a hőmérsékletet a fészek belsejében. Nagy melegben vizet hoznak, azt a lépre permetezik és legyezgetik, hogy elpárologjon. Az így bekövetkező hőmérséklet csökkenés a fészek belsejére is kihat. Hidegben a darazsak úgy gondoskodnak magasabb hőmérsékletről, hogy fokozzák szervezetük égési folyamatait.

Szaporodás:

Több megtermékenyített nőstény közösen épít egy nyeles, burok nélküli, egy lépből és néhány sejtből álló fészket, melyet növények szárára vagy kőre, de sokszor tetőcserepek aljára madárodúk falára rögzítenek. Bár a kolónia alapításában több nőstény vesz részt, az ivadékok mindig csak egytől származnak, ugyanis a legerősebb nőstény felfalja a többiek petéit. A nőstények többnyire fészkükben tartózkodnak, azt állandóan javítják, toldozzák-foldozzák. Ha megközelítjük, rögtön nyugtalankodni kezdenek, kidugják fejüket és körülsétálják a fészküket, de fullánkjukat rendesen nem használják. A szaporodásban nemcsak a megtermékenyített királynők, hanem a dolgozó nőstények is kiveszik a részüket. Ezek a királynőtől alig különböznek, s ha megtermékenyítetlenül maradnak, olyan petéket raknak, melyekből csak hímdarazsak fejlődnek.

Táplálékuk:

Kis rovarok és pókok, amelyeket szétrágnak és golyóvá formálnak. Ezt szállítják a fészekbe és ezzel táplálják a királynőt és a lárvákat.